Gondold végig! Beszéljétek meg!
- Az egyházi év ünnepei közül melyek azok, amelyek nem a fő ünnepeink? Ezek közül melyeket ünneplitek otthon és/vagy a gyülekezetben?
- Gyűjtsetek népszokásokat és gyülekezeti hagyományokat, amelyek nem karácsonyhoz, húsvéthoz vagy pünkösdhöz, hanem a többi egyházi ünnephez kapcsolódnak! A 85. oldalon található kép segíthet az ünnepek átgondolásában!
- Olvassátok el a további ünnepekhez kapcsolódó gondolatokat és idézeteket, majd beszélgessetek róluk! Mit tudtatok meg az ünnepekkel kapcsolatban?
- Készítsetek egy olyan naptárt, melyben bejelölitek az egyházi év ünnepeink az időpontjait az idei évre!
A karácsonyi ünnepkörhöz tartozó
további ünnepek az adventen és a karácsonyon kívül:
1. óév, amikor hálát adunk Isten előző évben kapott áldásaiért.
2. újév, amikor Isten segítségét kérjük az előttünk álló évre.
3. vízkereszt, amikor Jézus megkeresztelkedésére és szolgálatára emlékezünk.
Óév és újév ünnepe
„Ószövetségi emlék, hogy a sátoros ünnep nyolc napos volt (3Móz 23,36.39). Ez a nyolcadik nap különös jelentőségű volt (4Móz 29,35–39). Ennek mintájára a liturgiatörténet során a három keresztyén főünnep is kapott nyolcadot. Karácsony nyolcada az újév, egyszersmind Jézus körülmetélésének ünnepe (Lk 2,21).
… Karácsony nyolcadába esik az óévi hálaadás. December 31-én a naptárban I. Szilveszter pápa neve áll, aki 314–335 között volt Róma püspöke és e napon halt meg. Ő keresztelte meg Nagy Konstantin császárt. … Az új év sűrű jó kívánságok jegyében indul.” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 53. o.)
Vízkereszt ünnepéről
„Amikor az ősegyház a váltságmű középpontjából visszanézett a Megváltó Úr működésére, először megkeresztelkedését látta jelentősnek. … Így a legrégibb keresztyén ünnep – a húsvét után – a vízkereszt lett január 6-án…” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 41. o.)
„Az ünnep görög neve (epiphaneia = megjelenés) arra utal, hogy Jézus születésével »megjelent« a földön megkeresztelkedésekor »megjelent« a nyilvánosság előtt. E napon emlékeztek meg a napkeleti bölcsek látogatásáról is, akiknek »megjelent« az Ő csillaga. Majd e napon emlékeztek meg a kánai borcsodáról is, amikor először jelentette ki Jézus a maga dicsőségét. …
… A vízkereszt ünnepe református talajon – talán a karácsony közelsége miatt – nem tudott meggyökerezni. … A karácsonyi ünnepkör e második fele az öröm jegyében áll: az Úr megkezdte messiási működését…” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 54. o.)
A húsvéti ünnepkörhöz tartozó ünnepek a böjtön és húsvéton kívül:
1. virágvasárnap, amikor arra emlékezünk, hogy Jézus bevonult Jeruzsálembe.
2. nagyhét, amely virágvasárnap utáni hétfőn kezdődik és húsvétig tart. Református szokás szerint minden nap bűnbánati istentiszteletet tartunk, így készülünk a húsvét ünnepére és az úrvacsoravételre.
3. nagycsütörtök, amikor visszatekintünk Jézus utolsó vacsorájára, az úrvacsora szereztetésére.
4. nagypéntek, Jézus keresztre feszítésére és kereszthalálára emlékezünk.
5. nagyszombat, a nagyhét utolsó napja, az Úr sírban pihenésének a napja.
Virágvasárnapról
„Neve: Dominica palmarum (pálmák napja): virágvasárnap az Úr jeruzsálemi bevonulása emlékére. A nagyböjt komorságában e nap örömteljes: Krisztus királyvoltának ünneplése, ahogyan azt virágvasárnapi énekeink szépen kifejezik. A bevonulás szép színfoltja a hozsannázó gyermeksereg (Mt 21,15). A római egyház e napon barkaszentelést végez. Virágvasárnappal kezdetét veszi a nagyhét.” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 60. o .)
Nagycsütörtökről
„Az úrvacsora szereztetésének emléknapja. Német neve Gründonnerstag (zöldcsütörtök), amit sokan azzal magyaráznak, hogy böjtben csak főzelékféléket szokás enni. Valójában az ófelnémet grinen = panaszkodni, siránkozni igéből ered. Már a 4. században ünnepelték. …” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 60–61. o.)
Nagypéntekről
„Az Úr szenvedésének és kínhalálának ünnepe, népünk szerint a »legnagyobb református ünnep«. Ebben van annyi igazság, hogy váltságunkat e napon végezte el Urunk; de tudnunk kell, hogy a húsvéttal együtt a »legnagyobb ünnep«, hiszen a húsvéti feltámadás igazolja azt, hogy az Atya elfogadta a Fiú önként vállalt váltsághalálát. …Vereben és valószínűleg másutt is – a régiek fekete úrasztali és szószéki terítőket készítettek a naghétre. A szószéki fekete bársonyba ezüst szálakkal van beírva az Ige: Elvégeztetett!
… A nagypéntek jelképei közül a legelterjedtebb a kereszt (corpus nélkül református szempontból sem kifogásolható). Több templomunk tornyán ott a kakas: meg ne tagadjuk Jézust. Erdélyi szószékek dísze a pelikán, melyről a régiek azt tartották, hogy éhínség idején szíve vérével táplálja fiait.” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 62–63. o.)
A pünkösdi ünnepkör további ünnepei a pünkösdön kívül:
1. mennybemenetel ünnepe, amit áldozócsütörtökként is ismerünk. Jézus mennybemenetelére emlékezünk.
2. Szentháromság vasárnapja, mely napon a Szentháromság Isten munkájára emlékezünk.
3. új kenyér ünnepe, amikor hálát adunk Isten gondviseléséért és a termésért.
4. új borért való hálaadás, amikor szintén Isten gondviseléséért és a termésért adunk hálát.
5. reformáció ünnepe, mely során az egyház megújulására, a reformáció indulására emlékezünk.
6. kitekintés az örökkévalóságra, amikor az örök életre, Isten örökkévalóságára tekintünk.
Mennybemenetel ünnepéről (Áldozócsütörtökről)
„A pünkösdi ünnepkör áldozócsütörtöktől az Örökkévalóság vasárnapjáig tart. … Áldozócsütörtök a két ünnepkör határköve: Jézus mennybemenetele a húsvéti ünnepkör záróalkalma, az Olajfák hegyéről Jeruzsálembe visszatérő, és az ígéret beteljesedésére váró tanítványok képe (ApCsel 1,12) pedig már a püskösdi ünnepkör nyitánya. … A pünkösdi ünnepkör azt hangsúlyozza: a »Krisztus-esemény« nincs lezárva; Szentlelke által Ő tovább végzi munkáját. … Pünkösd hete, amelyet a Szentlélek ádventjének is nevezhetünk, előkészületi idő arra, hogy az ünnepben az Ige és a sákramentumok a Szentlélek erőközléseivé legyenek.” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 71. o.)
Szentháromság vasárnapjáról
„Az ünnep eredetét Bod Péter IV. Gergely pápa (827–844) véleményével magyarázza: ő »azt állította, hogyha az Apostoloknak és Mártíroknak innepek vagyok, inkább kel a Szt. Háromságnak«. De csak a 11. században értesülünk róla, hogy a cluny apátság ünnepli a szentháromság vasárnapot, mint pünkösd nyolcadát. … E vasárnap a három főünnep summája: az Atya elküldte a Fiút e világra (karácsony); a Fiú elvégezte a váltságot (húsvét), a Szentlélek kitöltetett (pünkösd)… Kimondhatjuk, hogy a Szentháromság titkának ünneplése ősi szükséglet volt az egyházban.” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 75. o.)
Mennybemenetel ünnepéről (Áldozócsütörtökről)
„A pünkösdi ünnepkör áldozócsütörtöktől az Örökkévalóság vasárnapjáig tart. … Áldozócsütörtök a két ünnepkör határköve: Jézus mennybemenetele a húsvéti ünnepkör záróalkalma, az Olajfák hegyéről Jeruzsálembe visszatérő, és az ígéret beteljesedésére váró tanítványok képe (ApCsel 1,12) pedig már a püskösdi ünnepkör nyitánya. … A pünkösdi ünnepkör azt hangsúlyozza: a »Krisztus-esemény« nincs lezárva; Szentlelke által Ő tovább végzi munkáját. … Pünkösd hete, amelyet a Szentlélek ádventjének is nevezhetünk, előkészületi idő arra, hogy az ünnepben az Ige és a sákramentumok a Szentlélek erőközléseivé legyenek.” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 71. o.)
Új kenyér ünnepéről és új borért való hálaadás
„Valamelyik aratás utáni vasárnapon, többnyire augusztus végén történik. Az aratásért való hálaadásról az Ószövetség is tud (2Móz 23,16): ez volt a pünkösd eredeti tartalma. … Talán magyar sajátosság. Szüret után, rendszerint október utolsó vasárnapján terítik meg az Úr Asztalát az új bor ajándékával. Bibliai elődje a sátoros ünnep (5Móz 16,13–15).” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 77–78. o.)
Reformáció ünnepéről
„…a reformáció emlékünnepe illusztrálja azt a tényt, hogy a Szentlélek az egész egyháztörténet folyamán munkálkodik, eszközöket választ, vezérel, bátorít, lelkesít és elvezet minden igazságra (Jn 16,13).” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 80. o.)
Kitekintés az örökkévalóságra
„Az Örökkévalóság vasárnapja november végén van. Időpontja attól függ, hogy az új egyházi év kezdete, azaz ádvent első vasárnapja november végén van-e vagy elején. … Amíg a halottak napjának az örök élet reménysége a témája (római katolikus atyánkfiai ezért is gyújtanak gyertyát a sírokon: a halál árnyékának völgyében Krisztussal fény ragyogott föl), addig az egyházi év utolsó vasárnapján az utolsó ítélet rajza (Mt 25,31–46), a felelősségteljes élet (2Kor 5,10), az új ég és új föld látomása (2Pt 3,11–14) van előttünk.” (Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kálvin Kiadó, Budapest, 2011. 71. 83. o.)