2. A karácsonyi ünnepkör: karácsony és további ünnepek

         Gondold végig! Beszéljétek meg!

  1. Nézd meg a képeslapokat, és gondold végig, hogy melyik karácsonyi eseményt jelenítik meg?
  2. Idézd fel azokat a bibliai történeteket, amelyek ehhez tartoznak! Melyiknek, mi a fő üzenete? A felelevenítéshez segítséget kapsz, ha elolvasod a képeslapon lévő igerészt a Bibliádból.
  3. Gyűjts jelképeket, amelyek a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódnak! Válogasd ki belőlük, hogy melyek bibliai alapúak, és melyek nem!
  4. Gondold végig és fogalmazd meg, hogyan lehetne a karácsony lényegét ünnepelni!

        Tudod-e?

  • Az első keresztyének számára nem a karácsony volt a legfőbb ünnep. Ők Jézus halálát és feltámadását állították a középpontba, ezért a húsvétot ünnepelték elsődlegesen. Csak a Kr. u. 3. századtól kezdték hangsúlyozni Isten testet öltését.
  • A legismertebb karácsonyi jelkép a karácsonyfa, pedig ez csak a 18. századi Német-országból származik.

Mit ünneplünk karácsonykor?

 

1. A karácsonyi ünnepkör

Időben elhelyezve, advent 1. vasárnapjával kezdődik a karácsonyi ünnepkör. Leghamarabb november 27-én, legkésőbb december 3-án ünnepelhetjük advent kezdetét. Ez az időszak alkalmas arra, hogy ráhangolódjunk az ünnepre, és átgondoljuk a karácsony lényegét.

 

2. A karácsony üzenete: az Isten emberi formát öltött

A bűneset után Isten maga ígérte meg Ádámnak és Évának, hogy szabadítót küld (1Móz 3). Olyan Szabadítót, Aki képes elviselni a bűn következményét, úgy, hogy Ő maga nem bűnös. Szabadítót, Aki ugyanakkor elég hatalmas ahhoz, hogy felszabadítson és megszabadítson minden embert a bűn fogságából. Ki lehetett ez a Szabadító? Egy ember nem, mivel minden ember bűnösen születik, és nem elég erős ahhoz, hogy minden emberért (akik valaha éltek, és még valamikor élni fognak a Földön) elviselje a büntetést. Néha az ember még a saját tetteinek a következményeit sem szívesen viseli el, nemhogy mások helyett is ő szenvedjen. Isten azonban azt akarta, hogy az ember újra szabad lehessen a bűntől és élő kapcsolata lehessen Vele. Szerette és szereti az embert, ezért saját maga lett az, Aki magára vette a bűnöket, és megfizette a bűnért járó büntetést. Isten maga született meg az első karácsonykor emberi testben. Mivel Jézus megváltói munkájának ez a kezdete, ezért a karácsony valóban a szeretetről, Istennek az ember iránti hatalmas szeretetéről szól.

 

3. Mit tudunk Jézus születéséről?

Máté és Lukács evangéliumában olvashatunk Jézus születéséről szóló leírásokat, amelyek a következő információkat tartalmazzák:

 

  • Jézus valóságos ember és valóságos Isten is volt egyszerre. Csak emberi édesanyja volt: Mária, emberi édesapja nem. Édesanyjának a férje, József vett részt a nevelésében később.
  • Jézus igazi kisbabaként született meg. Ő is átélhette a felnövekedéssel kapcsolatos nehézségeket és kihívásokat. Szegény körülmények között született, és úgy élt, mint más ember.
  • Jézusnak volt isteni természete már a földi életében is. Fogantatása is különleges és egyedi volt: a Szentlélektől fogant, és Mária szűzként hordta ki és szülte meg Őt. Majd felnőttként az evangéliumok beszélnek arról, hogy Jézusnak isteni hatalma volt (gyógyítások, feltámasztás stb.).
  •  Jézus születésekor különleges események történtek, amelyekből szintén látható volt az, hogy Ő a megígért Messiás. Egy különleges csillagot követett három napkeleti bölcs, akik királynak kijáró ajándékokkal tisztelték Őt (Mt 2,1–12), illetve angyalok hirdették a pásztoroknak, hogy Isten beteljesítette az ígéretét, és megszületett a Megváltó.

 

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta,

hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

(Jn 3,16 )