(Jn 5,1–15)
1 - 4
<
>
Gondold végig! Beszéljétek meg!
„Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe. Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy medence, amelyet héberül Betesdának neveznek. Ennek öt oszlopcsarnoka van. A betegek, vakok, sánták, sorvadásosak tömege feküdt ezekben, és várták a víz megmozdulását. Mert az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett. Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve szenvedett betegségében. Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: Akarsz-e meggyógyulni?
A beteg így válaszolt neki: Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe. Amíg én odaérek, más lép be előttem. Jézus ezt mondta neki: Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!
És azonnal meggyógyult ez az ember, felvette az ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt. A zsidók ekkor így szóltak a meggyógyított emberhez: Szombat van, nem szabad felvenned az ágyadat. Ő így válaszolt nekik: Aki meggyógyított, az mondta nekem: Vedd az ágyadat, és járj!
Megkérdezték tőle: Ki az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd fel, és járj? De a meggyógyított ember nem tudta, hogy ki az, mert Jézus félrehúzódott az ott tartózkodó sokaság miatt. Ezek után találkozott vele Jézus a templomban, és ezt mondta neki: Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled. Elment ez az ember, és megmondta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki meggyógyította.”
(Jn 5,1-15)
Tudod-e?
Bethesda jelentése: Jeruzsálemben, a Juh-kapunál, a templomtér északi városfalának keleti oldalán gyógyfürdő volt. A medence vizét föld alatti források táplálták. A csarnokban betegek feküdtek, és várták a gyógyulást. Jézus korában gyógyító erőt tulajdonítottak a tó vizének. Azt mondták, időszakonként angyal mozdítja meg a vizet, és aki akkor a vízbe bemegy, az meggyógyul. Erre utal az alábbi bibliai történet is.
Jézus a szemléletmódunkat formálja
1. Kortörténeti háttér
Jézus egy ünnepre ment föl Jeruzsálembe. Bár a bibliai szövegből nem derül ki, hogy melyik, de azt sejtjük, hogy a három nagy ünnep közül az lehetett az egyik. Ilyenkor minden zsidó elzarándokolt a jeruzsálemi templomhoz, hogy hálát adjon Istennek, és áldozatot mutasson be. A templomba igyekvő tömegnek el kellett mennie a Juh-kapunál. Ez arról kapta a nevét, hogy itt is meg lehetett vásárolni azokat a bárányokat, amelyeket azután áldozatként mutattak be a templomban. Volt ott egy medence, amit Bethesdának neveztek. Itt nagyon sok beteg volt, akik valószínűleg koldultak és csodát vártak.
A korabeli hiedelem szerint ugyanis Isten időszakonként elküldte angyalát, aki megmozdította, felkavarta a vizet, és akik ekkor léptek a vízbe, azok meggyógyultak.
2. Jézus csodatétele
Élt ott egy olyan férfi is, akiről csak annyit tudunk, hogy nagyon nehezen tudott mozogni, és régóta, 38 éve volt komoly betegsége. Ezért talán furcsának tűnik, hogy Jézus azt kérdezi tőle, hogy meg akar-e gyógyulni. A beteg is elgondolkozhatott azon, hogy tud-e még hinni Isten segítségében ennyi idő után. Ő azonban először csak panaszkodott: nem volt segítsége, aki időben odasegítette volna a vízhez. Aztán elhitte Jézusnak, hogy meg tud gyógyulni (bár nem ismerte Őt), és szót fogadott az utasításának. („Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!”)
3. Hogyan formál Jézus ebben a helyzetben?