„Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé és elment. Amikor a vetés szárba szökkent, és kezdett kalászt hozni, látható lett a konkoly is. A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és ezt mondták neki: Uram, te jó magot vetettél a földedbe. Honnan került hát bele a konkoly? Ő pedig így felelt: Valamelyik ellenségem tette ezt! A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy elmenjünk, és összeszedjük a konkolyt? Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és majd az aratás idején szólok az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek be csűrömbe!
Ekkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba, tanítványai pedig ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Magyarázd meg nekünk a szántóföldben nőtt konkoly példázatát! Ő pedig így válaszolt nekik: Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög; az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogyan tehát a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén.”
(Mt 13,24-30.36-40)
Tudod-e?
- A konkoly egy olyan fűféle, ami egészen magasra (akár 70 cm-re is) megnő. Ma is létező növény, ami hasonlít a búzához. Különösen a levelei ugyanolyanok. Csak akkor lehet a két növényt megkülönböztetni egymástól, amikor termést hoznak. Míg a búzából ételt készítenek, addig a konkoly magja mérget tartalmaz, akár görcsöket és halált is okozhat. Napjainkban a háziállatokra jelent nagy veszélyt a konkoly, mert megehetik a gyomot.
Jézus a szemléletmódunkat formálja
1. Kérdéseink
Miért van rossz a világon? Meddig tart még ez? Az ember, ha szomorú és kesereg, akkor eszébe jutnak ezek a kérdések. Jézus is tanított arról, hogy a világban együtt létezik a jó és a rossz, és az Isten lehetősége ennek a megítélése. Ezt a tanítást ma a búza és a konkoly példázataként ismerjük. Olyan, a korabeli hétköznapi életből származó példát tartalmazó történet ez, amelyben Jézus egy kicsit megváltoztatta az ismert eseményeket. Ezzel akarta a nehéz témát megmagyarázni, és megértetni a hallgatókkal.
2. Történeti háttér
Jézus korában a föld megmunkálása úgy történt, ahogyan a példázatban is olvassuk. Elvetették a szántóföldbe a magot, majd amikor kikelt, többször is kigyomlálták. Így tisztították meg a káros, oda nem való elemektől, a gyomnövényektől. Mivel gyomot senki sem vet szándékosan, ezért már az is meglepő volt, hogy az ellenség ilyen gonosz tettel akart ártani a gazdának. A másik meglepő dolog az volt, hogy a gazda nem engedte kiszaggatni a gazt a búza közül. Ez logikus lépés volt a részéről, mivel a konkolyt egész kicsi korában még nem lehetett megkülönböztetni a búzától. Csak akkor, amikor a termését meghozta.
3. Mit jelent a példázat?
Jézus el is magyarázta a mondottakat. A szántóföld nem más, mint a világ, amiben élünk. A gazda Isten, aki a világot jónak teremtette. Jó magot vetett a szántóföldbe, azaz az embereket is jónak teremtette. Erről szól a teremtéstörténet a Bibliában (1Móz 1–2). De az Isten ellensége, a Sátán szándékosan rosszat akart Istennek és az embereknek. A Bibliában olvashatunk arról, hogyan csábította az első emberpárt, Ádámot és Évát rosszra a Sátán (1Móz 3). Ennek eredményeként megszakadt a kapcsolatunk Istennel. Ezt jelenti az eredendő bűn. E megromlott kapcsolat Krisztus által állítható helyre.
A példázatban Jézus arról tanít, hogy a búza és a konkoly akkor különböztethető meg, ha már termésük van. Míg a búza hasznos és az élethez szükséges, addig a konkoly csak árt és kárt okoz. Az emberek élete is hasonlítható ehhez. Ha tudunk „jó gyümölcsöt teremni”, azaz hasznos, Istent, felebarátainkat és önmagunkat szerető életet élni, akkor búzák vagyunk Isten szántóföldjében. Ha pedig az látszik a tetteinken, viselkedésünkön és egész életünkön, hogy nem szeretjük Istent, másokat és önmagunkat, és nem vagyunk másoknak hasznosak, akkor olyanok vagyunk, mint a konkoly. Jézus a példázatban úgy beszél Istenről, mint aki türelmes. Egészen az utolsó ítéletig, a világ végéig vár. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet arra, hogy nem a mi feladatunk a búza és a konkoly szétválasztása.
Feladattár
- Nézd meg a búza és a konkoly képét, és olvasd el a példázatot és a kapcsolódó gondolatokat! Vannak-e felmerülő kérdéseid? Fogalmazd meg, majd beszéljétek meg ezeket!
- Olvasd el a teremtéstörténetet és a bűneset történetét a Bibliából (1Móz1–3)! Hasonlítsd össze az ott leírtakat a most tanult példázattal!
