„Ezt az igét mondta az Úr Jeremiásnak: Indulj, menj el a fazekas házába, mert ott akarom közölni veled igéimet. Elmentem tehát a fazekas házába, aki éppen a korongon dolgozott. De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta. Ekkor így szólt hozzám az Úr igéje: Vajon nem bánhatok-e én is úgy veled, Izráel háza, mint ez a fazekas? – így szól az Úr. Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izráel háza, mint az agyag a fazekas kezében.” (Jer 18,1-6)
Isten formáló kezében
1. Ki volt Jeremiás?
Jeremiás Isten kiválasztott embere, próféta volt. Kr. e. 650 körül született Izráelben, Anátótban. Ez a város kb. 7 km-re volt Jeruzsálemtől. Édesapja pap volt, aki valószínűleg a jeruzsálemi templomban szolgált. Jeremiás is papként szolgálta Istent, amikor nagyon fiatalon (kb. 23 éves lehetett) nagy feladatot bízott rá az Úr. Prófétának kellett lennie, azaz elmondani a népnek azt, amit Isten üzent nekik. Ha a nép rossz úton járt, akkor azt is el kellett mondania, hogy nagy megpróbáltatás vár majd rájuk, és meg kell változniuk. Nem is örömmel vállalta a prófétaságot Jeremiás. Túl fiatalnak és alkalmatlannak érezte magát. A Bibliában két könyv tartozik hozzá: Jeremiás könyve és Jeremiás siralmai.
2. Mit tanít arról, hogyan formál bennünket Isten?
Jeremiás olyan korban tanított Istenről és hirdette az üzenetét, amikor a nép elfordult Istentől. Bálványokat imádtak, csak a saját fejük után mentek, és nem törődtek az Úrral. A prófétának pedig meg kellett mondania, hogy ez nem helyes, és ennek rossz következményei lesznek, ha nem változnak meg. Isten gyakran úgy tanította Jeremiást, hogy egy-egy konkrét tettből értette meg, hogy mit üzen az Úr. Így kapta feladatként azt is, hogy elmenjen a fazekas házába. Ott azt látta, hogy egy rosszul sikerült edényből a fazekas másikat készített. Azt is megértette ebből, hogy Isten is így formálja az embereket. Ha valami nem jó az életünkben, akkor sem mond le rólunk, hanem segít megújulni és megváltozni. Ez persze nem jelenti azt, hogy Isten tárgyként bánik az emberekkel. Az elkötelezett fazekas szeretettel bánik az agyaggal. Szeretné, ha a legjobb edény készülne belőle. Isten is így van velünk. De ha valami nem jó (nem Isten útján járunk), akkor szeretne megújítani bennünket. Ez néha fájdalommal jár. Isten azonban vezet bennünket és az Ő formálásának mindig jó eredménye van.
Feladattár