„Dávid tanítókölteménye. Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem.” (Zsolt 32,1-5)
Hogyan lehet a lelkiismeret tükör?
1. A lelkiismeret fogalma
A lelkiismeret olyan belső mérce, amit akkor veszünk leginkább észre, ha lelkiismeret-furdalásunk van. Belsőnkből fakadó érzés vagy gondolat, ami jelez, ha nem jó úton járunk. Azaz, valami azt mondja belül, hogy „Ne tedd ezt!” vagy „Nem jó, nem helyes, amit teszel.” Esetleg utólag érezzük, hogy azt a bizonyos dolgot nem úgy kellett volna. Ilyenkor a szívünk tesz szemrehányást nekünk.
Persze a lelkiismeretünket el is tudjuk hallgattatni. Megkérdezzük a barátainkat, családunkat, és ha ők azt mondják, hogy biztosan jól cselekedtünk, akkor megnyugtatjuk magunkat. Azt is mondhatjuk, hogy mindenki más is ezt teszi, és akkor nincs is olyan nagy gond.
2. Mit mond a Biblia a lelkiismeretről?
Az Ószövetségben nem létezik ilyen kifejezés, bár maga a jelenség jól ismert. Az Újszövetségben azonban van erre szó. Ez azt jelenti, hogy az ember önmaga hoz értékítéletet a saját tetteiről, illetve a hívő ember Isten kijelentése alapján vizsgálja meg az életét. A Bibliában több történetből is látható, hogy ha valami nem helyeset tesz az ember, akkor érzi belül, hogy ez nem Isten szerint való. Ádámnak például a bűneset után lelkiismeret-furdalása volt, ezért bújt el Isten elől az Édenkertben. Júdás, miután elárulta Jézust, és rádöbbent arra, hogy nem volt a tette helyes, visszaadta a pénzt, majd felakasztotta magát. Péter letagadta Jézust, amikor a Mestert elfogták. Amikor azonban Jézus ránézett, akkor Péter elsírta magát. Ez is annak a jele volt, hogy felismerte a rossz tettét. A lelkiismeret tehát az emberhez tartozik, egészen a bűneset óta.
3. Mi a különbség lelkiismeret-furdalás és bűnbánat között?
Ha az ember felismeri, hogy rosszat tett, azt a Biblia bűntudatnak nevezi. Akinek bűntudata, lelkiismeret-furdalása van: gyötrődik és szenved. Nem érzi jól magát a bőrében. Míg a lelkiismeretet csak elaltatni lehet, addig a bűntudatra a hívő ember bűnbánattal tud válaszolni. Elmondja Istennek azt, amit tett, beszél az érzéseiről, és kéri Isten bocsánatát. Istenhez fordul, és meg akar változni. Ezt hívjuk megtérésnek. Isten az őszinte bűnbánatra bűnbocsánattal válaszol.
Gondold végig! Beszéljétek meg!
- Olvasd el a zsoltáridézetet, és nézd meg a a fenti képet! Hogyan érezheti magát a szerző?
- A lelkiismeretről szóló gondolatok elolvasása után beszélgessetek arról, hogyan jelenik meg a bűntudat, bűnbánat és bűnbocsánat az olvasott zsoltárban és az életünkben!
- Gyűjtsetek példákat arra, amikor valakinek „megszólalt a lelkiismerete” a minden-napokban vagy az általatok ismert bibliai történetekben!
„Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem! Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van. Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted. Rejtsd el orcádat vétkeim elől, töröld el minden bűnömet! Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!” (Zsolt 51,3-6; 11-12)
A bűnvalló imádság
Ha olyasmit teszünk, ami nem helyes, akkor gyakran furdal a lelki-ismeretünk. A bűnbánat ennél mélyebb. Felismerjük, hogy valóban nem volt helyes, amit tettünk, megbánjuk és szeretnénk jóvátenni. Az általunk szavakkal, tettekkel vagy gondolatban elkövetett bűnöket imádságban Istennek megvallhatjuk. Ezt nevezzük bűnvalló imádságnak. Kérhetjük, hogy Ő bocsássa meg a bűneinket. Azt is, hogy segítsen nekünk abban, hogy ha lehetséges, jóvátehessük ezeket.
A bűnvalló imádságra ad példát az 51. zsoltár, ahol Dávid király nagy bűne után imádkozik így Istenhez. A bűnbánat részeként a következőt teszi, mely minden bűnvalló imádságra jellemző lehet:
- Felismeri és bevallja az általa elkövetett bűnöket.
- Kéri Isten bocsánatát ezért.
- Kéri Istent, hogy tisztítsa meg őt ezektől.
- Arra kéri Istent, hogy segítsen neki abban, hogy újra ne kövesse el sem ezeket, sem más bűnöket.
Mi, reformátusok, minden úrvacsoravétel előtt, a gyülekezettel közösen valljuk meg a bűneinket. Itt nem egyénileg mondjuk el másoknak, amit tettünk. Ezt csak Istennek mondjuk el. Közösen az 51. zsoltárból vett gondolatokkal kérjük Istent, hogy segítsen nekünk a rossz tettek helyett a jóra törekedni.
Feladattár
- Gyűjtsd össze, milyen imádságokat ismersz!
- Az imádságnak öt fajtája van: hálaadó, dicsőítő, kérő, közbenjáró és bűnvalló ima. Ezek közül az első négyről tanultál az elmúlt évek során. Mondj vagy írj példákat ezekre! Sorold fel az imádságok fajtáinak különböző jellemzőit!
- Gondold végig a Miatyánk szövegét! Gyűjtsd ki belőle azokat a részeket, ahol hálaadással, dicsőítéssel, kéréssel, közbenjárással vagy bűnvallással találkozol!
- Olvasd el az alábbi zsoltáridézetet és a kapcsolódó gondolatokat!
Gondold végig, hogy te mi mindent tudsz imádságban Istenhez vinni!
