Gondold végig! Beszéljétek meg!
- Mi az, ami rád jellemző? A fenti képen található körökből melyikben és hogyan „ismered föl” saját magadat? Mesélj róla!
- Mi az, amit szívesen elmondasz magadról, és nincs rajta a montázson?
- Melyek azok a tulajdonságok, jellemvonások, amelyeknek örülnél, ha jellemzők lennének rád!
- Ki vagy te a családodban, a baráti társaságban, az iskolában? (pl. a szüleimnek a gyermeke, a húgom bátyja)
- Gyűjts olyan helyeket és szituációkat, ahol azt érzed, hogy igazán önmagad vagy!
- A tankönyv 52. oldalán lévő bibliai Igék közül válaszd ki azt, amelyiknek szerinted üzenete van ezzel a témával kapcsolatban! Indokold is a választásodat!
Megmutathatjuk magunkat
Sokfélék vagyunk. Az érzelmeink, gondolataink, szándékaink, tetteink meghatároznak bennünket. Sokfélének látnak bennünket a körülöttünk élők is. Néha arra törekszünk, hogy valamit megmutassunk magunkról. Mivel arra vágyunk, hogy elfogadjanak és szeressenek bennünket, ezért megpróbáljuk a legjobb arcunkat mutatni. Máskor úgy érezzük, hogy senki sem ért meg, bármit is teszünk. Ezért keressük azokat a helyeket és embereket, akik befogadnak és elfogadnak bennünket. Persze mindez attól is függ, hogy kivel, hogyan találkozunk. Otthon testvérek, gyerekek, az iskolában osztálytársak, diákok, barátaink között barátok, más csoportokban esetleg vezetők vagyunk. Természetes, hogy ennek megfelelően viselkedünk.
Napjainkban nemcsak személyesen találkozhatunk más emberekkel, hanem a virtuális térben is. Mivel ott nem szemtől szemben látnak bennünket, könnyű másnak mutatni magunkat, mint akik valójában vagyunk. Vannak emberek, akik hamis képet mutatnak magukról azért, hogy megtévesszenek másokat. Isten Igéje arra tanít bennünket, hogy minden körülmények között úgy viselkedjünk, hogy tudjunk felelősséget vállalni a tetteinkért. Az alábbi igerészben Pál apostol egy fiatal társának ad tanácsokat ugyanerről a témáról.
Timóteus hívő családban élő fiatalember volt, aki nagymamájától és édesanyjától kapott mintát a hívő életre. Neve is az életére és a hitére utal. Ezt jelenti: „Tisztelet Istennek”. Édesanyjáról tudjuk, hogy zsidó származású volt, aki Pál missziója által térhetett meg. Körülbelül 20 éves lehetett Timóteus, amikor az apostol közvetlen munkatársa lett. Azzal bízta meg őt Pál, hogy látogassa meg a missziói utak során létrejött gyülekezeteket, és segítse a munkájukat. Mivel fiatal volt, nem lehetett könnyű a helyzete. Valószínűleg néha ő is bizonytalankodott. Talán abban sem volt mindig biztos, hogy mi Isten akarata. Ráadásul neki kellett híreket, tanításokat vinni az új gyülekezetekbe. Ezért bátorította őt Pál azzal, hogy kiemelte: egy fiatal hívő is lehet példa mások számára. Ehhez azonban úgy kellett élnie, hogy a tetteiből is lássák, hogy ő Istenhez tartozik, Krisztust követi. Az apostol intései a mai fiatalokra is érvényesek. Egy ifjú ma is lehet keresztyén viselkedésében, tetteiben példa mások számára.
Pál apostol intései Timóteushoz
„Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben. Amíg megérkezem, legyen gondod a Szentírás felolvasására, az igehirdetésre, a tanításra. Ne hanyagold el a benned levő kegyelmi ajándékot, amelyet prófécia által kaptál a vének kézrátételével. Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt. Legyen gondod önmagadra és a tanításra, maradj meg ezek mellett, mert ha így cselekszel, megmented magadat is, hallgatóidat is.”
(1Tim 4,12—16)
Feladattár
- Olvasd el, hogy Pál apostol hogyan tanítja a fiatal Timóteust! (1Tim 4,12–16)
Gyűjtsd össze, hogy az apostol mire hívja fel tanítványa figyelmét! - Ha hasonló feladatot kapnál, mint Timóteus, hogyan, milyen eszközökkel végeznéd el a megbízatásodat? Mit jelent, hogy valaki a viselkedésében keresztyén?
- Képzeld el, hogy Pál apostol ma levelet ír a ti osztályotoknak! Mit gondolsz, mi szerepelne abban a levélben? Te milyen intelmeket fogalmaznál meg az osztályotok számára?
