AZ ÚTKERESŐ SAUL

(Apostolok Cselekedetei 9,1–30)

Miután Saul megszerezte az engedélyt, elindult. Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá:

– Saul, Saul, miért üldözöl engem? – Saul megdöbbenve csak ennyit kérdezett:

– Ki vagy, Uram? – A mennyei hang válaszolt:

– Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned. A vele utazó férfi ak pedig szótlanul álltak, mert hallották ugyan a hangot, de senkit sem láttak. Saul pedig felkelt a földről, és kinyitotta a szemét, de semmit sem látott. Próbálta dörzsölni, nyitogatni a szemét, de még mindig nem látott. Így a vele utazók közül valaki kézen fogta; és bevezette a városba. Saul valószínűleg nagyon megrémült.

Nem tudta, hogy mi lesz vele. Már talán nem is a küldetése, hanem az élete volt a fontos számára. 3 nap telt el Saul számára sötétségben.

De Isten ez alatt az idő alatt is munkálkodott. Ő a következő lépést is előkészítette már. Volt Damaszkuszban egy tanítvány, név szerint Anániás. Az Úr megszólította őt látomásban. Azzal bízta meg Isten, hogy menjen el az Egyenes nevű utcába, ahol Júdás házában meg fogja találni Sault.  Amint Anániás bement a házba, rátette Saulra a kezét és azt mondta:

–Testvérem, Saul! Az Úr, az a Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, azért küldött engem, hogy újra láss, és megtelj Szentlélekkel. Amint Isten üzenetét Anániás elmondta, Saul újra látott.