A zsidó nép a próféták elmondásaiból, és a bibliai tekercsek beszámolója alapján tudta, hogy különleges Megváltóra várnak. Hetek, hónapok, évek teltek és múltak. A várakozás időszakában sokat töprengtek a megígért Messiáson. Milyen lesz? Hogy fog kinézni? Hogyan fog beszélni? Mekkora hatalma lesz? Hogyan mutatja meg a hatalmát az embereknek? Az elképzelésükről, a vágyaikról egy idő után úgy beszéltek, mintha valóság lenne. Sokan ezeket az elképzeléseket lesték és várták Isten ígéretei helyett. Pedig Isten Igéjében egyértelműen beszélt a Megváltóról. Isten ígéretei pedig be is teljesedtek, de sokkal szokatlanabb módon, mint ahogyan azt ember elképzelhette volna.

Sokan megdöbbentek, amikor a júdeai Betlehemben egy éjszaka megszületett Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia. Voltak, akik elhitték, hogy ő a megígért Messiás. Mások tiltakoztak, hogy Jézus nem lehet a különleges Megváltó. Miért tiltakozhattak? Mert mást képzeltek el. Nem egy szegény, istállóban született gyermeket vártak, hanem egy nagy hatalmú királyt. Pedig, ha komolyan vették volna a próféciákat, akkor láthatták volna, hogy valóban Isten ígéretei teljesedtek be.

Ézsaiás megjövendölte, hogy egy fiatal nő szüli meg a Messiást. A születendő gyermeket Immánuelnek fogják nevezni, ami azt jelenti: „Velünk az Isten.” (Ézsaiás 7,14) Isai leszármazottja lesz, aki elhozza majd Isten országának békéjét. (Ézsaiás 11,1–10). Mikeás próféta megjövendölte azt is, hogy az efrátai Betlehemben születik meg. (Mikeás 5,1)

Sőt! Ézsaiás arról is szólt, hogy az érkező Messiás megszabadítja népét. Csodálatos tetteire emlékezve Erős Istenként, Csodálatos Tanácsosként, Örökkévaló Atyaként és Békesség Fejedelmeként nevezik majd az emberek. (Ézsaiás 9,1–6)