A GONOSZ SZŐLŐMUNKÁSOK PÉLDÁZATA

 

A képen Jézus-korabeli szőlőskertet látsz. Éppen szüret van.

A leszedett szőlőből must készül.

A fürtökből lábbal tapossák ki az édes levet.

A mustból bor készül.

 

Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett, kerítéssel vette körül, borsajtót készített, és őrtornyot épített, azután bérbe adta szőlőmunkásoknak, és idegenbe távozott. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át a neki járó termést. A munkások megfogták szolgáit, és volt, akit megvertek, volt, akit megöltek, és volt, akit megköveztek. Ekkor újabb szolgákat küldött, többet, mint először, de ugyanígy bántak azokkal is. Utoljára pedig fiát küldte el hozzájuk, mert úgy gondolta: A fiamat meg fogják becsülni. De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség. Majd megragadták, kidobták a szőlőn kívülre, és megölték. Amikor megjön a szőlő ura, vajon mit tesz ezekkel a munkásokkal?

 

„Ne legyünk becsvágyók,

egymást ingerlők, egymásra

irigykedők.”

Galata 5,26

Mit jelent a példázat?

 

Jézus minden példázatának fontos üzenete van. Ezt a példázatot is megérthetjük, ha megtudjuk, hogy kiket jelképeznek a példázat szereplői:

Gazda = Isten

Szőlőskert = a választott nép, amelynek minden tagja olyan, mint egy szőlőtő.

Munkások = a választott nép vezetői

A Gazda szolgái = Isten követei, a próféták

A Gazda fia = Jézus

 

Jézus Isten népének vezetőit, a papokat figyelmezteti. Ők elfelejtették, hogy a nép vezetője, igazi gazdája Isten. A próféták erre figyelmeztették őket, de ők nem hallgattak sem a prófétákra, sem Jézusra, Isten Fiára.

Jézus a példázatban minket is tanít a következőkre:

  • Amit Istentől kapunk, becsüljük meg!
  • Soha ne felejtsük el, hogy mindent, amink van, Tőle kaptunk.
  • Mindezeket csak használatba kaptuk Tőle.
  • A mi dolgunk, hogy Istennek tetsző gyümölcsöket teremjünk.