Nemzeti imádságunk, a Himnusz
Jézustól tanult imádságunk az Úri imádság, más néven a „Miatyánk”. Ez minden keresztyén közös imádsága.
Van egy különleges imádságunk, amelyet minden magyar ember kívülről tud, akár hívő, akár nem. Ez az imádságunk a Himnusz. Nemzeti imádságnak is nevezzük. Összeköt minden magyar embert, akár az ország határain kívül, akár belül élnek.
A világon nagyon sok helyen élnek magyarok. A Himnusz nekik is azt jelenti, mint nekünk. Amikor éneklik, a hazájukért imádkoznak.
1844. március-április – Erkel Ferenc megírta a Himnusz zenéjét.
„Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a Himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz…”
(Gárdonyi Géza: Erkel emlékkönyv. 1910)
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors, akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Mit kér Istentől az író?
Isten áldását,
jóindulatának bőségét,
óvó szeretetét a bajban,
forduljon jóra nehéz sorsunk,
ne érjen minket többé
büntetése.
Feladattár
Beszélhessetek a következő témáról!
Kölcsey Ferenc
és Erkel Ferenc
Tudod-e?
A Himnusz először egy gőzhajó vízrebocsátása alkalmával hangzott el nyilvánosan 1844-ben.
• Az 1848-as szabadságharc leverése után egy ideig betiltották a Himnuszt.